Kavicsrajz értékelő

Kedves látogató!

A mai napon kiértékeljük a kavicsrajzot, amelyet a pontról készült bejegyzés alapján készítettél. Az értékelést és a rajzolás folyamatát az általam készített kavicsrajz lefotózott változatainak segítségével szemléltetem.

Az alábbi képek jólnevelt modellünkről, Kavicskáról készültek (... mert pontok tízezreiből készült rajz modellje nem lehet akárki...), aki türlmesen végig ülte azt a 3-4 órát, ami alatt mi apró grafitpontokból megformáztuk térbeli alakját a papír 2 dimenziós síkján.

A kavicsrajzolás folyamata a kezdeti fázisoktól a végső finomításokig
egyetlen B-s ceruzával készült rajzok

A saját rajzodat próbáld összehasonlítani a fenti fázisrajzokkal és részletessége alapján próbáld beilleszteni a sorba. Ha sikerült, akkor jöhet az értékelő:

1. Ha rajzod az első rajzhoz hasonlít legjobban:
Sikerült legyőznöd a vonaltól való függőséget.
Kialakult a bizalmad a ponttal szemben, mert sikerült meggyőzzön arról, hogy sok pont vonalat győz.
Megmozgattad a jobb oldali agyféltekédet, így sikerült meglásd a nagy formát és nem vesztél el az apró részletekben.
Rájöttél, hogy még több pont elfér a kavicson.
Végül önbizalmat nyertél arra, hogy a rajzot átbillentsd a következő fázisba azzal, hogy a minták körüli sötétebb részeket még több ponttal besötétítsd.

Meglátod a nagy formát

2. Ha rajzod leginkább a második rajzhoz hasonlít:
Kialakult a belső indíttatás és a kíváncsiság.
Most már odaadóbban rajzolod a pontokat.
Szorgosan pöttyözöl amíg szép egyenletesen besötétíted a sötétebb részeket.
A világosabb mintákat egyelőre nem piszkálod, mert félsz, hogy magadra vonod a pontok nagy seregének haragját.

Különbséget tudsz tenni a sötétebb és világos foltok között

Most már szendén lebeg a kavicsod a papír felszínén földöntúli dimenziónélküliségben mint egy rendhagyó alalkú robbantott torta grafikon és érzed, hogy még lehetne egy keveset tenni azért, hogy kavicsunk leszálljon a földre.
Morfondírozol, morfondírozol, tusakodsz, morzsolgatod a szakálad, rágcsálod a hajad végét vagy a ceruzát, tördeled a kezed, hallgatod a kint éneklő fekete rigókat, a verebek kedves csipogását, nézegeted a függönyre levetülő napfényt..hopp FÉNY!!!!

Rájöttél arra, HOGY A LÁTÁS ALAPJA A FÉNY!!! Ha van FÉNY van ÁRNYÉK is!! El kezdesz látni. Alaposabban szeműgyre veszed a türelmes Kavics modellt és kezded látni az alsó részén és a jobb oldalán finoman végighúzódó sötétebb részt és felső, fény által megvilágított tetejét. Kavicsod gondolatban lassacskán kidomborodik térben, kezded érezni a térbeli látás törvényeit és végleg kisétálsz a pálcikaember ábrázoló korszakból. Persze abból a korszakból nem árt megtartani a képzelőerőt, a dolgokra való rácsodálkozó képességet, a  szabadságot, a bölcsességet, a mindenfélét beskatulyázó gondolatok megnemlétét, az erőlködés nélküli figyelmet, valamint a dolgok elfogadását olyannak amilyenek.

Fenti eszmefuttatásaidat a látásról, a gyerekrajzokról, a művészi rajzról gyorsan megörökítenéd papíron is, így ismét előkapod a B-s ceruzát és rajzodat a harmadik fázisba lendíted át.

3. Ha a rajzod a harmadik képhez hasonít:
Nyitott szemmel jársz a világban
Nem azt rajzold amit tudsz, hanem azt amit valójában látsz
Belső motivációd a rajzolás iránt nagyon mély és erős (Ha még nem jársz művészeti iskolába gyorsan tedd meg. Ha már elhaladt a kor feletted akkor fejleszd magad művészeti szakkönyvek vagy internetes tanítóvideók segítségével.)
Ebben a fázisban bátran, de finoman, szórtan végigpöttyözöd a fény által meg nem világított részeket a kavicsrajzon. A kavics szélén, ott ahol az árnyékos rész találkozik a papír fehérjével, nem pontozod be nagyon erősen, a szélétől kissé bennebb néhány miliméterrel kezded el a besötétítést!!! Az erős szélek olyan érzetet keltenek, mintha a tárgy ki lenne vágva a papírból.

Meglátod a különbséget az árnyékos és a megvilágított részek között

Egy idő után hiába pöttyözöl lelkesen, látszólag nem változik semmi, így hát úgy döntesz, hogy beteszed a kavics papírra vetülő nagyon sötét árnyékát is, hogy az még jobban kiemelje őt.


4. Ha kavicsod a negyedik rajzhoz hasonlít:
Megnőtt benned a bátorság: figyelmesebb vagy, jobban meg is látod a dolgokat, és a pont inránti bizalmad is erős.
Kezded érezni, hogy a B-s ceruzával mennyire sötét és mennyire világos részeket tudsz kialakítani.
Bátran és erős önbizalommal sűrűre bepöttyözöd az árnyékot a kavics mellé. De mivel nagyon finom most már a látásod, azt is észerveszed, amit csak nagyon kevesen látnak: ez pedig a kavics árnyékos szélének (alja) legszéle és a nagyon sötét árnyékfolt között történik> a REFLEX, amely az alapról (papírról, asztalról) a modell árnyékos részére vetül, az árnyéknál világosabb finom rész.
Tehát ezt a szélet nem sötétíted be nagyon a kavicson. Ha kész vagy az árnyék berajzolásával akkor sokkal szembetűnőbb lesz a reflex, mint azelőtt.

Kipróbálod mennyire sötétre tudod bepöttyözni a legsötétebb részt
meglátod a reflexet

5. Ha az ötös fázisba léptél akkor már nagyon finom a látásod:
Hogy is ne lenne? Ha megláttad a reflexet, meglátod azt is, hogy az ányék nem egy merev, kartonból kivágott éles szélű sötét lemez, hanem finoman, puhán szóródik szét fokozatosan az alapon.
Az árnyék tehát két részből áll: van ÁRNYÉK és FÉLÁRNYÉK.
Az árnyék általában a legsötétebb egy rajzon, a félárnyék az árnyék körül végighúzódó kissé világosabb rész. Az alap anyagától függ az, hogy a félárnyék hogyan világosodik (néha puhább, szórtabb, máskor élesebb, vagy textúrált, botladozó).
Most már lazán bepontozod a félárnyékot is, a rajzod ettől veszít a merevségéből, de annál lezserebb lesz.

Felfedezed a félárnyékot is

Ha tehát rajzod az ötös képhez hasonlít már mindened meg van ahhoz, hogy nagyon profi művészi rajzot készíts: már tudod hogyan alakíts ki különböző finomságú foltokat eltérő pontsűrűséggel, ismered a fehér-fekete látás törvényeit, bátorság, önbizalom, helyes látás, meglátás, belátás

és így kilátás van arra is,

 hogy nagyon nagyon megjőjjön a kedved ahhoz, hogy eljátszadozz egy kicsit a pontocskákkal.

6. Rajzodat végül felemeled a hatos fázisba:
Most már lazán pöttyözöl (de nem hanyagul) a kavics megvilágított tetején is, mert időközben rájöttél arra, hogy nyugodtan lehet még sötétíteni, mert kavicsunk kissé sötétebb fajta, mint világosabb bézs, rózsaszín vagy világos okker társai.
Pöttyözöl és pöttyözöl lelkesen, a világosabb, a sötétebb, a mintás részeken, próbálod visszaadni azt amit látsz.
Néhány apró lyukat veszel észre a kavics felületén, ezeket kissé nagyobb ponttal jelölöd imitt-amott. Vigyázol arra, hogy szórtan pöttyözz és ne katonásan, jólnevelten sorakozzanak a pontok egymás mellet.
Rajzodról egyre jobban érződik, hogy a kavics kavicsból van: ez az ANYAGSZERŰSÉG.
Pöttyözés közben vigyázol arra is, hogy ne vesszőcskéket rajzolj, vagy hanyag karikákat, próbálsz megmaradni a pontnál, hogy lásd mit lehet belőle kihozni....és ki is hozod belőle a maximálisat. Addig adogatod a pontokat a kavicshoz, amíg úgy érzed, hogy sem hozzáadni, sem elvenni nem lehet a rajzból. Ez pedig azt jelenti, hogy elkészültél a legelső Rajzeskolás művészi rajzoddal!

Könnyedén bánsz a pontokkal, tudod, hogy nem lehet elrontani egy rajzot!!

Gratulálok, az első rajzod szuper lett!!! Mostantól a Rajzeskola igazi tagja, résztvevője vagy!! Rajzvilág kapuja mostantól nyitva áll előtted.

Nézz be a Rajzeskolába legközelebb is, mert még sok kincset tartogatok számodra a tarsolyomban.

Addig is figyeld a körülötted levő dolgokat: a fényeket, az árnyékokat, a félárnyékokat! Meglepődsz majd, hogyan ad formát a fény játéka a körülöttünk levő tárgyaknak, élőlényeknek.

A rajz nyelvi elemei

A rajz nyelvi elemei: a pont, a vonal és a folt.

Kedves rajziskola látogató!

Az előző bejegyzésből már megsejthetted, hogy ez alkalommal elkezdünk rajzolni. Ha sikerült beszerezned legalább egy B-s ceruzát akkor keresd elő gyorsan, mert a mai alkalommal a tettek mezejére lépünk! Rajzolgatás közben pedig megtanuljuk hogyan lehet használni a rajz legegyszerűbb nyelvi elemét, a pontot és akarva akaratlan lassacskán kinövünk a "pálcikaember korszak"-ból.

A pont

Azt hiszem, hogy nem lesz nehéz dolgunk ezen az órán, hiszen a pontot már a pálcikaembert rajzoló korunkból ismerjük (ugy-e mindenkinek ismerős a "pont, pont, vesszőcske..."), azonban azt már kevesebben tudják, hogy kizárólag pontok használatával akár egy komplex művészi alkotást is létrehozhatunk.

A pont olyan alapegysége a rajznak mint a tégla az épületnek vagy a sejt az élőlényeknek. Pontokból épül fel egy vonal, vagy egy folt és ezek összességéből kialakul a műalkotás. Ez szépen látszik az alábbi rajzon:

Különböző sűrűségű de azonos méretű pontokból rajzolt vonalak

Egy vonal vagy folt milyenségét befolyásolja az, hogy az őt felépítő pontok milyen sűrűségben helyezkednek el egymáshoz képest, de az is, hogy az egyes pontok milyen méretűek.

Sűrűség

Ha sűrűbbek a pontok, akkor a vonalunk, foltunk sötét színű lesz, ha gyérebbek akkor szép világos szürke foltokat hoznak létre. 

A pontok méret és sűrűség váltakozásával optikai
térhatást alakíthatunk ki

Méret

Ha a rajzunkon ugyanolyan erősségű (fenti esetben erős fekete) és sűrűségű de különbőző méretű pontok vannak, akkor a rajznak az a része, amely nagy méretű pontokból áll sokkal közelebbinek fog tűnni, míg a kisebb méretű ponok távolság  érzetét keltik (fenti rajz, bekarikázott pontcsoportok).

Egy pont mérete mindig viszonyítás kérdése: az A és B jelzésű virágok közepén elhelyezkedő pontok azonos méretűek (számítógéppel készült a rajz, úgyhogy higgyétel el nekem, hogy egyformák!:) ). Az A esetben a középső pontnál kisebb pontok alkotják a szirmokat, míg B esetben annál jóval nagyobbak. Ez a méretkülönbség okozza azt az optikai csalódást, hogy az A virág közepe sokkal nagyobbnak tűnik, mint a B virág közepét alkotó pont. 

Ha figyelmesen olvastad az előző néhány sort akkor már meg van a tudásod ahhoz, hogy csakis pontokat használva megrajzold az első rajzodat. Modellnek egy egyszerű kavicsot választottam, amely egyszerű formájú. Gyönyörű sötét és világosabb szürke részek váltakoznak rajta.

SZIGORÚ INTELMEK A KAVICSRAJZHOZ:

(ha ezeket betartod, megóvod magad attól, hogy egyes, nehezebben 

megrajzolható részeket a pontról szerzett tudásod róvására

elmismásolj)

1. Rajzold le a kavicsot úgy, hogy NE rajzolj közben egyetlen vonalat sem!

2. A világos szürke részeket is pontokkal rajzold és NE hagyd az illető részeken a papírt fehéren!

3. Ne használj a világos szürke részekhez világosabb szürke ceruzát! 

4. A különböző világosságú szürkéket a pontsűrűség változtatásásval alakítsd ki!

Ehhez a rajzhoz használhatsz A5-ös méretű (kisméretű iskolai füzet méret) papírt vagy A4-es méretűt (nagyméretű iskolai füzet méret). Ha ennél nagyobbra rajzolsz idő előtt elmehet a kedved a rajzolástól: nagyobb kavics, több pont...

Rajzolás közben használd okosan a pontsűrűséget és a pontméretet!

Egy darabig el fog tartani a pontozgatás, de amikor kész leszel a rajzzal bizosan fogod tudni, hogy a pálcikaember korszakból kavicsrajzolás közben lassan kisétáltál.

Kavics, a modellünk

Ne siesd el a rajzot, mert minél több pontból épül fel a kavicsod, annál részletesebb lesz!

Ha már elfáradtál a rajzolásban, pihenésképpen az alábbiakban arról írok, hogy a pontokból álló képalkotás hogyan lépett be a művészettörténetbe és milyen jelentősége van a mindennapi életben.

Az 1800-as évek közepén olyan festők, mint Georges Seurat, vagy Paul Signac apró színes pontokból éítették fel festményeiket, ezért pointilistáknak nevezték őket. A pointilizmus első főműve a Vasárnap délután a Grand Jatte szigetén (1885) című festmény, amely Seurat első pointilista stílusú festménye.

G. Seurat, Vasárnap délután a Grand Jatte szigetén

A pointilizmus alapelvét, a pontokon alapuló képmegjelenítést használják az újságokban közölt képek nyomtatásakor, de a televízióban vagy a számítógép monitorán megjelenő képek is apró pontokból (pixelekből) állnak össze.

Nagyjából ennyit kell tudnia a pontról egy művészetkedvelőnek.

Jó munkát és türelmet kívánok a kavicsrajzoláshoz, hamarosan saját, pontokkal rajzolt kapvicsokkal jelentkezem, amelyek segítségével a pontról szerzett ismereteinket a gyakorlatban is letesztelhetjük.

A rajziskola látogatójához

Ezt a blogot azokért a személyekért hoztam létre, akik érdeklődnek a művészetek iránt és szeretnék kipróbálni saját képességeiket is, azonban erre pénzügyileg vagy időhiany miatt nincs lehetőségük.

Isten hozott tehát kedves művészetkedvelő!

Örömmel tudatom, hogy máris a rajziskola tagjai közé tartozol!

A rajziskola előnye, hogy nincs szükséged másra, mint rajz papírra, egy-két ceruzára és radírra. A kurzusok az alapoktól a magasabb szintek fele vezetnek,  tehát egymásra épülnek. Ezért érdemes minden egyes órán egész emberként részt venni, ugyanis a rajz és általában a művészetek biztos alapja az, hogy az azlkotó   teljes lényével részt vesz a műve születésében. Ez mit is jelent pontosan? Nem jelent mást, mint azt, hogy az alkotó teljes figyelmével, mentális, szellemi és érzelmi lényével figyelemmel kíséri és részt vesz az alkotás létrejöttében.

Ebből következik tehát, hogy az alkotó úgy alkot, ahogyan él. Ezt többször meg fogod majd figyelni a saját munkáidon, és ez egyáltalán nem baj, mert ezáltal az alkotó, rajzoló munka a jellemed kibontakozását, személyiséged teljes fényében való megnyilatkozását teszi lehetővé.

Az alkotás létrejötte közben tehát nem csak a vonalak, formák alakulnak, hanem maga az alkotó is formálódik, finomodik.

Ha Te is, kedves látogató, szeretnéd személyiséged, lényed lépésről lépésre finomítani, formálni, akkor  szívesen Veled tartok az úton és biztosítom Számodra azon művészi elemekkel, módszerekkel eszközökkel, és elméletekkel való összeismerkedésed, amelyeket használva már néhány hét alatt szemmel látható lesz a különbség.

Hát akkor munkára fel!

Pont, pont, vesszőcske...

A pálcikaembertől a művészi rajzig

Kedves rajziskola látogató!

Amíg beszerzed a rajzoláshoz szükésges eszközöket a zsúfolt hétköznapok forgatagában kérlek, gondolkodj el azon, hogy miért is jó az ha valaki tud rajzolni? Sőt, egyáltalán szükséges-e az, hogy az emberek tudjanak rajzolni? Ebben az esetben az emberek alatt a felnőtteket értem, hiszen mindenki tudja azt, hogy a gyerekek, kivétel nélkül, mind tudnak rajzolni.

Amikor egy ember még kisgyerek, sokat rajzol, annak ellenére, hogy nem kötelező és fizetést sem kap érte. Egyszerűen csak örömét leli abban, hogy papírra vesse mindazt, amit lát, ami történik vele, ezáltal könnyebben megismeri a környezetét.

Az első alakok általában nyak és test nélküli nagy fejek két lábbal. Egy-két év múlva pedig kialakul a mindenki által jól ismert pálcikaemberke. Ugy-e ismerős?:) "Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske..."

A pálcikaember rajzok szimbólumokon alapulnak, olyan egyszerűsített jeleken, mint például a nap, ami egy kör és vonalakból sugarai vannak, vagy a fa, amely egy vastag törzsből és egy gombóc lombkoronából áll, vagy a madár, amely egy lefele fordított hármas. Ezeket a rajzokat mindenki érti, még a felnőttek is, mert ők is ugyanazon szimbólumokat használták(ják) gyerekkorukban. Pedig az égen a nap egyáltalán nem olyan, mint a jól ismert "pálcikanap" szimbólum, és nem létezik olyan fa a világon, amely úgy nézne ki, mint egy jól ismert "pálcika fa".

A dolog furcsasága abban rejlik, hogy a pálcikaember fázison minden ember átesik (még a híres képzőművészek is), de nagyrészük ennél a résznél elakad, és akár élete végéig ebben a fázisban marad. Az emberek legkevesebb 90%-a rajzilag analfabéta marad örök életére. Ez azt jelenti, hogy az emberek nagyon nagy százaléka idős korában is úgy rajzol, mint egy negyedikes gyerek.

Mit tehetünk azért, hogy ez megváltozzon?

A dolog igen egyszerű, ugyanis az ezen változtatni képes műszer mindig nálunk van, ez pedig az agyunk. Arról van szó, hogy ahhoz, hogy képesek legyünk bármit lerajzolni változtatni kell a látásmódunkon. Persze, a szemünkkel látunk, mégis a gondolkodásunkon kell változtatni azért, hogy ne azt rajzoljuk le amit tudunk (szimbólumok), hanem azt amit valójában látunk (valóság)!

Hát ez a nagy titka a rajztudásnak, azonban a gondolkodásmód változtatását rengeteg gyakorlat, technikai és elméleti tudás is kell hogy kísérje, hogy elérjük a várt eredményt.

A rajzolásnak szabályai vannak és nyelvezete, és amíg ezeket nem sajátítjuk el, addig nem leszünk képesek rajzolni, ugyanúgy ahogy egy nyelven sem tudunk addig beszélni, írni, olvasni, amíg az illető nyelv betűiit, hangjait, nyelvtanát, szavait nem tanuljuk meg.

A következő bejegyzésekben fokozatosan megtanulhatod a rajz nyelvi elemeit, nyelvtanát. Néhány hét múlva pedig akár saját "mondatokat", "történeteket" is fogsz tudni alkotni az elsajátított rajzi nyelvezettel!

Rajzoláshoz használható eszközök

Ha úgy érzed, hogy nem fog megártani néhány könnyed rajzóra, és erős késztetést érzel magadban a kibontakozásra, akkor ebben a bejegyzésben megtudhatod, hogy milyen eszközökre van szükséged egy művészi rajz elkészítéséhez.

Az első bejegyzésben már írtam, hogy egy jó rajzhoz nem kell más, mint egy kis papír és egy ceruza, esetleg radír, de nem kötelező. A közhittel ellentétben ezek az eszközök nem csak vázlatkészítésre szolgálnak, hanem akár önálló alkotás is készülhet ceruza, papír és radír felhasználásával. Tehát rajzolni szerény felszereléssel is lehet, azonban az eszköztár gazdagságával gazdagodhat egy rajz művészi minősége is, de nem föltétlen velejárója.

A következőkben bemutatom azokat az eszközöket, amelyeket napjainkban használnak különböző rajzok készítésekor.

Rajzoláshoz leggyakrabban használt eszközök

1. A legegyszerűbb és akár ingyen beszerezehető eszköz az égetett szén, melyet általában mogyorófából  készítenek égetés során. Előnye, hogy puha és könnyen letörölhető a papírról. A szenet nem radírral, hanem puha kenyérbéllel radírozzák!

2. Az égetett szén gyári változata a préselt szén, melynek az az előnye az előbbivel szemben, hogy gyönyörű erős  sötét tónusokat lehet vele létrehozni. A hátránya, hogy ha már felrajzoltunk vele valamit nagyon nehezen vagy egyáltalán nem távolítható el.

3. A rajzolás legegyszerűbb eszköze a ceruza, azonban ceruzából is többféle van, kezdőknek általában a B-s ceruzákat ajánlom, mert sokkal puhábbak, mint a HB vagy a H jelzésűek. Az alábbi fotón láthatsz művészceruzákat.

H és B családba tartozó művészceruzák
Balról jobbra egyre puhább hegyű ceruzákat láthatsz

A HB a normál iskolai ceruza. A H családba keményebb hegyű ceruzák tartoznak ( a legkeméneybb a 9H, majd 8H, 7H....2H, H, majd a HB következik). A HB ceruza után a B család puha grafit béllel képviselteti magát (itt a legkeményebb a B, majd 2B, 3B, 4B...a legpuhább a 8B).

Művészceruzát és szenet művészellátókban, hobby boltokban szerezhetsz be. Mindkét eszköz esetében kiváló  a KOH-I-NOR és a DERWENT márkák.

Mindkét márkánál a szenet már ceruza formájában is beszerezheted, így nem leszel fülig maszatos mire elkészülsz egy rajzzal, de egyéb érdekességeket is találhatsz ami a rajzolást könnyebbé és kényelmessé teszi.

4. A japán művészet hatására nyugaton is elterjedt a fekete tusrajz, és ezt nyugati módon ecset helyett tollszárra erősített tollszemmel csinájuk. Tollszár helyett bármit lehet használni ( a fotón régi ecset nyelére van felerősítve a tollszem). A tollszem lehet vékony, mint egy töltőtoll hegye, de írhat vastagon is, ha a hegyen egy kis kör alakú lapos fémkiterjesztést látsz. Kezdő szinten hatékonyabb a vékonyan író tollszem.

5. Ha ceruzával rajzolunk hasznos lehet a radír is. Az első rajzok elkészítésekor gyakrabban használjuk:)

6. Ha rajzolni szeretnénk az első dolog, amit be kell szerznünk a papír amire majd felkerülenek a mesterművek. A papír minősége meghatározhatja a rajz minőségét is, például ha nem eléggé vastag. A vékony, átlátszó csomagolópapír "nem bírja meg a sok ceruzát", radírozáskor kivékonyodik, könnyen összegyűrődik vagy kibolyhosodik. 

 A rajzlapokat A1-es, A2-es vagy A3-as  ívekben árusítják, vagy elég jó minőségű papírból 60-80 oldalas vázlatfüzetet kapcsolnak össze.

7. Ha tollszemmel szeretnéd fejleszteni a finomérzéked akkor szerezz be egy kis fekete tust (a fotón Rotring márkájút láthatsz). 

A tus azért jobb, mint a tinta, mert néhány másodperc alatt megszárad, így nem kened el a kezeddel a már felrajzolt vonalakat, ráadásul nagyon erős, koncentrált, emiatt nagyon szép fekete színt ad és a vonal mentén nem keletkeznek csúnya pacák, mint a tintánál. Ha pedig véletlenül víz cseppen a rajzodra nem folyik szét az alkotás.

8. A tust nem csak tollszemmel, hanem különböző méretű ecsetekkel is felviheted a papírra. Jó ecsetekkel érdekes és szép vonalvezetést lehet elérni.

9. Szükséged lehet cutter-ra ha nagy ívlapot vásárolsz, mert egyenesebben el tudod vágni vele a papírt, mint ollóval. Azonban a ceruza hegyezésnél is nagy szükséged lehet rá. A puha hegyű ceruzáknak hamar elkopik a hegye ha hegyzővel hegyzed, cutter-al azonban hosszabb grafitot hagyhatsz kint.

10. Ha nagy ívlapot vásárolsz ragasztószalag is a segítségedre lehet, amivel felerősítheted a papírt az asztalra, szekrényre vagy ha igényesebb vagy, rajztáblára (beszerezhető a művészellátókban több méretben).

11. A vonalzót művészi rajzok készítésekor ha csak egy mód van rá, mellőzzük!! Későbbi rajzórákon perspektívikus rajzot fogunk készíteni vonalzóval.

12. Rajz eszköznek számítanak a különböző kréták is, mint pasztellkréta, conté pittkréta stb.

A pasztellkréta puha színes kréta amivel festői rajzokat készíthetünk, a pittkréta ennél sokkal keményebb, karcos grafikus vonalakat hagy maga után. Itt a SCHMINKE, a REMBRANDT, a KOH-I-NOR, TALENS, SENNELIER, PANNONCOLOR márkákkal találkozhatsz.

Különböző eszközökkel különböző nyomokat hagyhatunk a papíron, ahogy ezt a következő fotón megfigyelheted:

Különböző rajzeszközökkel különböző vastagságú,
textúrájú, intenzitású vonalakat húzhatunk.

A fotó bal felső részén ugyanolyan erősséggel, de különböző puhaságú ceruzákkal húzott vonalakat látsz.

A bal alsó részen tussal húzott vonalakat. Jobb oldalon pedig szénnel rajzolt nyomokat láthatsz.

Ha kedvet kaptál a rajzoláshoz kezdésnek szerezz be egy B, egy 2B és egy 5B ceruzát és kísérletezz velük a közvetkező bejegyzésig.