Alapok

Rajzeszközök



Ha úgy érzed, hogy nem fog megártani néhány könnyed rajzóra, és erős késztetést érzel magadban a kibontakozásra, akkor ebben a bejegyzésben megtudhatod, hogy milyen eszközökre van szükséged egy művészi rajz elkészítéséhez.

Az első bejegyzésben már írtam, hogy egy jó rajzhoz nem kell más, mint egy kis papír és egy ceruza, esetleg radír, de nem kötelező. A közhittel ellentétben ezek az eszközök nem csak vázlatkészítésre szolgálnak, hanem akár önálló alkotás is készülhet ceruza, papír és radír felhasználásával. Tehát rajzolni szerény felszereléssel is lehet, azonban az eszköztár gazdagságával gazdagodhat egy rajz művészi minősége is, de nem föltétlen velejárója.


A következőkben bemutatom azokat az eszközöket, amelyeket napjainkban használnak különböző rajzok készítésekor.

Rajzoláshoz leggyakrabban használt eszközök

1. A legegyszerűbb és akár ingyen beszerezehető eszköz az égetett szén, melyet általában mogyorófából  készítenek égetés során. Előnye, hogy puha és könnyen letörölhető a papírról. A szenet nem radírral, hanem puha kenyérbéllel radírozzák!

2. Az égetett szén gyári változata a préselt szén, melynek az az előnye az előbbivel szemben, hogy gyönyörű erős  sötét tónusokat lehet vele létrehozni. A hátránya, hogy ha már felrajzoltunk vele valamit nagyon nehezen vagy egyáltalán nem távolítható el.

3. A rajzolás legegyszerűbb eszköze a ceruza, azonban ceruzából is többféle van, kezdőknek általában a B-s ceruzákat ajánlom, mert sokkal puhábbak, mint a HB vagy a H jelzésűek. Az alábbi fotón láthatsz művészceruzákat.

H és B családba tartozó művészceruzák
Balról jobbra egyre puhább hegyű ceruzákat láthatsz

A HB a normál iskolai ceruza. A H családba keményebb hegyű ceruzák tartoznak ( a legkeméneybb a 9H, majd 8H, 7H....2H, H, majd a HB következik). A HB ceruza után a B család puha grafit béllel képviselteti magát (itt a legkeményebb a B, majd 2B, 3B, 4B...a legpuhább a 8B).

Művészceruzát és szenet művészellátókban, hobby boltokban szerezhetsz be. Mindkét eszköz esetében kiváló  a KOH-I-NOR és a DERWENT márkák.

Mindkét márkánál a szenet már ceruza formájában is beszerezheted, így nem leszel fülig maszatos mire elkészülsz egy rajzzal, de egyéb érdekességeket is találhatsz ami a rajzolást könnyebbé és kényelmessé teszi.

4. A japán művészet hatására nyugaton is elterjedt a fekete tusrajz, és ezt nyugati módon ecset helyett tollszárra erősített tollszemmel csinájuk. Tollszár helyett bármit lehet használni ( a fotón régi ecset nyelére van felerősítve a tollszem). A tollszem lehet vékony, mint egy töltőtoll hegye, de írhat vastagon is, ha a hegyen egy kis kör alakú lapos fémkiterjesztést látsz. Kezdő szinten hatékonyabb a vékonyan író tollszem.

5. Ha ceruzával rajzolunk hasznos lehet a radír is. Az első rajzok elkészítésekor gyakrabban használjuk:)

6. Ha rajzolni szeretnénk az első dolog, amit be kell szerznünk a papír amire majd felkerülenek a mesterművek. A papír minősége meghatározhatja a rajz minőségét is, például ha nem eléggé vastag. A vékony, átlátszó csomagolópapír "nem bírja meg a sok ceruzát", radírozáskor kivékonyodik, könnyen összegyűrődik vagy kibolyhosodik. 
 A rajzlapokat A1-es, A2-es vagy A3-as  ívekben árusítják, vagy elég jó minőségű papírból 60-80 oldalas vázlatfüzetet kapcsolnak össze.

7. Ha tollszemmel szeretnéd fejleszteni a finomérzéked akkor szerezz be egy kis fekete tust (a fotón Rotring márkájút láthatsz). 
A tus azért jobb, mint a tinta, mert néhány másodperc alatt megszárad, így nem kened el a kezeddel a már felrajzolt vonalakat, ráadásul nagyon erős, koncentrált, emiatt nagyon szép fekete színt ad és a vonal mentén nem keletkeznek csúnya pacák, mint a tintánál. Ha pedig véletlenül víz cseppen a rajzodra nem folyik szét az alkotás.

8. A tust nem csak tollszemmel, hanem különböző méretű ecsetekkel is felviheted a papírra. Jó ecsetekkel érdekes és szép vonalvezetést lehet elérni.

9. Szükséged lehet cutter-ra ha nagy ívlapot vásárolsz, mert egyenesebben el tudod vágni vele a papírt, mint ollóval. Azonban a ceruza hegyezésnél is nagy szükséged lehet rá. A puha hegyű ceruzáknak hamar elkopik a hegye ha hegyzővel hegyzed, cutter-al azonban hosszabb grafitot hagyhatsz kint.

10. Ha nagy ívlapot vásárolsz ragasztószalag is a segítségedre lehet, amivel felerősítheted a papírt az asztalra, szekrényre vagy ha igényesebb vagy, rajztáblára (beszerezhető a művészellátókban több méretben).

11. A vonalzót művészi rajzok készítésekor ha csak egy mód van rá, mellőzzük!! Későbbi rajzórákon perspektívikus rajzot fogunk készíteni vonalzóval.

12. Rajz eszköznek számítanak a különböző kréták is, mint pasztellkréta, conté pittkréta stb.
A pasztellkréta puha színes kréta amivel festői rajzokat készíthetünk, a pittkréta ennél sokkal keményebb, karcos grafikus vonalakat hagy maga után. Itt a SCHMINKE, a REMBRANDT, a KOH-I-NOR, TALENS, SENNELIER, PANNONCOLOR márkákkal találkozhatsz.

Különböző eszközökkel különböző nyomokat hagyhatunk a papíron, ahogy ezt a következő fotón megfigyelheted:

Különböző rajzeszközökkel különböző vastagságú,
textúrájú, intenzitású vonalakat húzhatunk.


A fotó bal felső részén ugyanolyan erősséggel, de különböző puhaságú ceruzákkal húzott vonalakat látsz.
A bal alsó részen tussal húzott vonalakat. Jobb oldalon pedig szénnel rajzolt nyomokat láthatsz.

Ha kedvet kaptál a rajzoláshoz kezdésnek szerezz be egy B, egy 2B és egy 5B ceruzát és kísérletezz velük a közvetkező bejegyzésig. 



A pálcikaembertől a művészi rajzig

Kedves rajziskola látogató!
Amíg beszerzed a rajzoláshoz szükésges eszközöket a zsúfolt hétköznapok forgatagában kérlek, gondolkodj el azon, hogy miért is jó az ha valaki tud rajzolni? Sőt, egyáltalán szükséges-e az, hogy az emberek tudjanak rajzolni? Ebben az esetben az emberek alatt a felnőtteket értem, hiszen mindenki tudja azt, hogy a gyerekek, kivétel nélkül, mind tudnak rajzolni.
Amikor egy ember még kisgyerek, sokat rajzol, annak ellenére, hogy nem kötelező és fizetést sem kap érte. Egyszerűen csak örömét leli abban, hogy papírra vesse mindazt, amit lát, ami történik vele, ezáltal könnyebben megismeri a környezetét.
Az első alakok általában nyak és test nélküli nagy fejek két lábbal. Egy-két év múlva pedig kialakul a mindenki által jól ismert pálcikaemberke. Ugy-e ismerős?:) "Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske..."

A pálcikaember rajzok szimbólumokon alapulnak, olyan egyszerűsített jeleken, mint például a nap, ami egy kör és vonalakból sugarai vannak, vagy a fa, amely egy vastag törzsből és egy gombóc lombkoronából áll, vagy a madár, amely egy lefele fordított hármas. Ezeket a rajzokat mindenki érti, még a felnőttek is, mert ők is ugyanazon szimbólumokat használták(ják) gyerekkorukban. Pedig az égen a nap egyáltalán nem olyan, mint a jól ismert "pálcikanap" szimbólum, és nem létezik olyan fa a világon, amely úgy nézne ki, mint egy jól ismert "pálcika fa".

A dolog furcsasága abban rejlik, hogy a pálcikaember fázison minden ember átesik (még a híres képzőművészek is), de nagyrészük ennél a résznél elakad, és akár élete végéig ebben a fázisban marad. Az emberek legkevesebb 90%-a rajzilag analfabéta marad örök életére. Ez azt jelenti, hogy az emberek nagyon nagy százaléka idős korában is úgy rajzol, mint egy negyedikes gyerek.

Mit tehetünk azért, hogy ez megváltozzon?
A dolog igen egyszerű, ugyanis az ezen változtatni képes műszer mindig nálunk van, ez pedig az agyunk. Arról van szó, hogy ahhoz, hogy képesek legyünk bármit lerajzolni változtatni kell a látásmódunkon. Persze, a szemünkkel látunk, mégis a gondolkodásunkon kell változtatni azért, hogy ne azt rajzoljuk le amit tudunk (szimbólumok), hanem azt amit valójában látunk (valóság)!

Hát ez a nagy titka a rajztudásnak, azonban a gondolkodásmód változtatását rengeteg gyakorlat, technikai és elméleti tudás is kell hogy kísérje, hogy elérjük a várt eredményt.
A rajzolásnak szabályai vannak és nyelvezete, és amíg ezeket nem sajátítjuk el, addig nem leszünk képesek rajzolni, ugyanúgy ahogy egy nyelven sem tudunk addig beszélni, írni, olvasni, amíg az illető nyelv betűiit, hangjait, nyelvtanát, szavait nem tanuljuk meg.


A következő bejegyzésekben fokozatosan megtanulhatod a rajz nyelvi elemeit, nyelvtanát. Néhány hét múlva pedig akár saját "mondatokat", "történeteket" is fogsz tudni alkotni az elsajátított rajzi nyelvezettel!




A rajz nyelvi elemei: a pont, a vonal és a folt.

Kedves rajziskola látogató!
Az előző bejegyzésből már megsejthetted, hogy ez alkalommal elkezdünk rajzolni. Ha sikerült beszerezned legalább egy B-s ceruzát akkor keresd elő gyorsan, mert a mai alkalommal a tettek mezejére lépünk! Rajzolgatás közben pedig megtanuljuk hogyan lehet használni a rajz legegyszerűbb nyelvi elemét, a pontot és akarva akaratlan lassacskán kinövünk a "pálcikaember korszak"-ból.

A pont


Azt hiszem, hogy nem lesz nehéz dolgunk ezen az órán, hiszen a pontot már a pálcikaembert rajzoló korunkból ismerjük (ugy-e mindenkinek ismerős a "pont, pont, vesszőcske..."), azonban azt már kevesebben tudják, hogy kizárólag pontok használatával akár egy komplex művészi alkotást is létrehozhatunk.


A pont olyan alapegysége a rajznak mint a tégla az épületnek vagy a sejt az élőlényeknek. Pontokból épül fel egy vonal, vagy egy folt és ezek összességéből kialakul a műalkotás. Ez szépen látszik az alábbi rajzon:

Különböző sűrűségű de azonos méretű pontokból rajzolt vonalak

Egy vonal vagy folt milyenségét befolyásolja az, hogy az őt felépítő pontok milyen sűrűségben helyezkednek el egymáshoz képest, de az is, hogy az egyes pontok milyen méretűek.

Sűrűség

Ha sűrűbbek a pontok, akkor a vonalunk, foltunk sötét színű lesz, ha gyérebbek akkor szép világos szürke foltokat hoznak létre. 


A pontok méret és sűrűség váltakozásával optikai
térhatást alakíthatunk ki

Méret

Ha a rajzunkon ugyanolyan erősségű (fenti esetben erős fekete) és sűrűségű de különbőző méretű pontok vannak, akkor a rajznak az a része, amely nagy méretű pontokból áll sokkal közelebbinek fog tűnni, míg a kisebb méretű ponok távolság  érzetét keltik (fenti rajz, bekarikázott pontcsoportok).

Egy pont mérete mindig viszonyítás kérdése: az A és B jelzésű virágok közepén elhelyezkedő pontok azonos méretűek (számítógéppel készült a rajz, úgyhogy higgyétel el nekem, hogy egyformák!:) ). Az A esetben a középső pontnál kisebb pontok alkotják a szirmokat, míg B esetben annál jóval nagyobbak. Ez a méretkülönbség okozza azt az optikai csalódást, hogy az A virág közepe sokkal nagyobbnak tűnik, mint a B virág közepét alkotó pont. 

Ha figyelmesen olvastad az előző néhány sort akkor már meg van a tudásod ahhoz, hogy csakis pontokat használva megrajzold az első rajzodat. Modellnek egy egyszerű kavicsot választottam, amely egyszerű formájú. Gyönyörű sötét és világosabb szürke részek váltakoznak rajta.

SZIGORÚ INTELMEK A KAVICSRAJZHOZ:
(ha ezeket betartod, megóvod magad attól, hogy egyes, nehezebben 
megrajzolható részeket a pontról szerzett tudásod róvására
elmismásolj)

1. Rajzold le a kavicsot úgy, hogy NE rajzolj közben egyetlen vonalat sem!
2. A világos szürke részeket is pontokkal rajzold és NE hagyd az illető részeken a papírt fehéren!
3. Ne használj a világos szürke részekhez világosabb szürke ceruzát
4. A különböző világosságú szürkéket a pontsűrűség változtatásásval alakítsd ki!

Ehhez a rajzhoz használhatsz A5-ös méretű (kisméretű iskolai füzet méret) papírt vagy A4-es méretűt (nagyméretű iskolai füzet méret). Ha ennél nagyobbra rajzolsz idő előtt elmehet a kedved a rajzolástól: nagyobb kavics, több pont...


Rajzolás közben használd okosan a pontsűrűséget és a pontméretet!

Egy darabig el fog tartani a pontozgatás, de amikor kész leszel a rajzzal bizosan fogod tudni, hogy a pálcikaember korszakból kavicsrajzolás közben lassan kisétáltál.

Kavics, a modellünk

Ne siesd el a rajzot, mert minél több pontból épül fel a kavicsod, annál részletesebb lesz!

Ha már elfáradtál a rajzolásban, pihenésképpen az alábbiakban arról írok, hogy a pontokból álló képalkotás hogyan lépett be a művészettörténetbe és milyen jelentősége van a mindennapi életben.

Az 1800-as évek közepén olyan festők, mint Georges Seurat, vagy Paul Signac apró színes pontokból éítették fel festményeiket, ezért pointilistáknak nevezték őket. A pointilizmus első főműve a Vasárnap délután a Grand Jatte szigetén (1885) című festmény, amely Seurat első pointilista stílusú festménye.

G. Seurat, Vasárnap délután a Grand Jatte szigetén
A pointilizmus alapelvét, a pontokon alapuló képmegjelenítést használják az újságokban közölt képek nyomtatásakor, de a televízióban vagy a számítógép monitorán megjelenő képek is apró pontokból (pixelekből) állnak össze.

Nagyjából ennyit kell tudnia a pontról egy művészetkedvelőnek.

Jó munkát és türelmet kívánok a kavicsrajzoláshoz, hamarosan saját, pontokkal rajzolt kapvicsokkal jelentkezem, amelyek segítségével a pontról szerzett ismereteinket a gyakorlatban is letesztelhetjük.


Kavicsrajz értékelő



Kedves látogató!

A mai napon kiértékeljük a kavicsrajzot, amelyet a pontról készült bejegyzés alapján készítettél. Az értékelést és a rajzolás folyamatát az általam készített kavicsrajz lefotózott változatainak segítségével szemléltetem.

Az alábbi képek jólnevelt modellünkről, Kavicskáról készültek (... mert pontok tízezreiből készült rajz modellje nem lehet akárki...), aki türlmesen végig ülte azt a 3-4 órát, ami alatt mi apró grafitpontokból megformáztuk térbeli alakját a papír 2 dimenziós síkján.

A kavicsrajzolás folyamata a kezdeti fázisoktól a végső finomításokig
egyetlen B-s ceruzával készült rajzok

A saját rajzodat próbáld összehasonlítani a fenti fázisrajzokkal és részletessége alapján próbáld beilleszteni a sorba. Ha sikerült, akkor jöhet az értékelő:

1. Ha rajzod az első rajzhoz hasonlít legjobban:
Sikerült legyőznöd a vonaltól való függőséget.
Kialakult a bizalmad a ponttal szemben, mert sikerült meggyőzzön arról, hogy sok pont vonalat győz.
Megmozgattad a jobb oldali agyféltekédet, így sikerült meglásd a nagy formát és nem vesztél el az apró részletekben.
Rájöttél, hogy még több pont elfér a kavicson.
Végül önbizalmat nyertél arra, hogy a rajzot átbillentsd a következő fázisba azzal, hogy a minták körüli sötétebb részeket még több ponttal besötétítsd.

Meglátod a nagy formát


2. Ha rajzod leginkább a második rajzhoz hasonlít:
Kialakult a belső indíttatás és a kíváncsiság.
Most már odaadóbban rajzolod a pontokat.
Szorgosan pöttyözöl amíg szép egyenletesen besötétíted a sötétebb részeket.
A világosabb mintákat egyelőre nem piszkálod, mert félsz, hogy magadra vonod a pontok nagy seregének haragját.

Különbséget tudsz tenni a sötétebb és világos foltok között


Most már szendén lebeg a kavicsod a papír felszínén földöntúli dimenziónélküliségben mint egy rendhagyó alalkú robbantott torta grafikon és érzed, hogy még lehetne egy keveset tenni azért, hogy kavicsunk leszálljon a földre.
Morfondírozol, morfondírozol, tusakodsz, morzsolgatod a szakálad, rágcsálod a hajad végét vagy a ceruzát, tördeled a kezed, hallgatod a kint éneklő fekete rigókat, a verebek kedves csipogását, nézegeted a függönyre levetülő napfényt..hopp FÉNY!!!!

Rájöttél arra, HOGY A LÁTÁS ALAPJA A FÉNY!!! Ha van FÉNY van ÁRNYÉK is!! El kezdesz látni. Alaposabban szeműgyre veszed a türelmes Kavics modellt és kezded látni az alsó részén és a jobb oldalán finoman végighúzódó sötétebb részt és felső, fény által megvilágított tetejét. Kavicsod gondolatban lassacskán kidomborodik térben, kezded érezni a térbeli látás törvényeit és végleg kisétálsz a pálcikaember ábrázoló korszakból. Persze abból a korszakból nem árt megtartani a képzelőerőt, a dolgokra való rácsodálkozó képességet, a  szabadságot, a bölcsességet, a mindenfélét beskatulyázó gondolatok megnemlétét, az erőlködés nélküli figyelmet, valamint a dolgok elfogadását olyannak amilyenek.

Fenti eszmefuttatásaidat a látásról, a gyerekrajzokról, a művészi rajzról gyorsan megörökítenéd papíron is, így ismét előkapod a B-s ceruzát és rajzodat a harmadik fázisba lendíted át.

3. Ha a rajzod a harmadik képhez hasonít:
Nyitott szemmel jársz a világban
Nem azt rajzold amit tudsz, hanem azt amit valójában látsz
Belső motivációd a rajzolás iránt nagyon mély és erős (Ha még nem jársz művészeti iskolába gyorsan tedd meg. Ha már elhaladt a kor feletted akkor fejleszd magad művészeti szakkönyvek vagy internetes tanítóvideók segítségével.)
Ebben a fázisban bátran, de finoman, szórtan végigpöttyözöd a fény által meg nem világított részeket a kavicsrajzon. A kavics szélén, ott ahol az árnyékos rész találkozik a papír fehérjével, nem pontozod be nagyon erősen, a szélétől kissé bennebb néhány miliméterrel kezded el a besötétítést!!! Az erős szélek olyan érzetet keltenek, mintha a tárgy ki lenne vágva a papírból.

Meglátod a különbséget az árnyékos és a megvilágított részek között

Egy idő után hiába pöttyözöl lelkesen, látszólag nem változik semmi, így hát úgy döntesz, hogy beteszed a kavics papírra vetülő nagyon sötét árnyékát is, hogy az még jobban kiemelje őt.


4. Ha kavicsod a negyedik rajzhoz hasonlít:
Megnőtt benned a bátorság: figyelmesebb vagy, jobban meg is látod a dolgokat, és a pont inránti bizalmad is erős.
Kezded érezni, hogy a B-s ceruzával mennyire sötét és mennyire világos részeket tudsz kialakítani.
Bátran és erős önbizalommal sűrűre bepöttyözöd az árnyékot a kavics mellé. De mivel nagyon finom most már a látásod, azt is észerveszed, amit csak nagyon kevesen látnak: ez pedig a kavics árnyékos szélének (alja) legszéle és a nagyon sötét árnyékfolt között történik> a REFLEX, amely az alapról (papírról, asztalról) a modell árnyékos részére vetül, az árnyéknál világosabb finom rész.
Tehát ezt a szélet nem sötétíted be nagyon a kavicson. Ha kész vagy az árnyék berajzolásával akkor sokkal szembetűnőbb lesz a reflex, mint azelőtt.

Kipróbálod mennyire sötétre tudod bepöttyözni a legsötétebb részt
meglátod a reflexet


5. Ha az ötös fázisba léptél akkor már nagyon finom a látásod:
Hogy is ne lenne? Ha megláttad a reflexet, meglátod azt is, hogy az ányék nem egy merev, kartonból kivágott éles szélű sötét lemez, hanem finoman, puhán szóródik szét fokozatosan az alapon.
Az árnyék tehát két részből áll: van ÁRNYÉK és FÉLÁRNYÉK.
Az árnyék általában a legsötétebb egy rajzon, a félárnyék az árnyék körül végighúzódó kissé világosabb rész. Az alap anyagától függ az, hogy a félárnyék hogyan világosodik (néha puhább, szórtabb, máskor élesebb, vagy textúrált, botladozó).
Most már lazán bepontozod a félárnyékot is, a rajzod ettől veszít a merevségéből, de annál lezserebb lesz.

Felfedezed a félárnyékot is


Ha tehát rajzod az ötös képhez hasonlít már mindened meg van ahhoz, hogy nagyon profi művészi rajzot készíts: már tudod hogyan alakíts ki különböző finomságú foltokat eltérő pontsűrűséggel, ismered a fehér-fekete látás törvényeit, bátorság, önbizalom, helyes látás, meglátás, belátás

és így kilátás van arra is,

 hogy nagyon nagyon megjőjjön a kedved ahhoz, hogy eljátszadozz egy kicsit a pontocskákkal.

6. Rajzodat végül felemeled a hatos fázisba:
Most már lazán pöttyözöl (de nem hanyagul) a kavics megvilágított tetején is, mert időközben rájöttél arra, hogy nyugodtan lehet még sötétíteni, mert kavicsunk kissé sötétebb fajta, mint világosabb bézs, rózsaszín vagy világos okker társai.
Pöttyözöl és pöttyözöl lelkesen, a világosabb, a sötétebb, a mintás részeken, próbálod visszaadni azt amit látsz.
Néhány apró lyukat veszel észre a kavics felületén, ezeket kissé nagyobb ponttal jelölöd imitt-amott. Vigyázol arra, hogy szórtan pöttyözz és ne katonásan, jólnevelten sorakozzanak a pontok egymás mellet.
Rajzodról egyre jobban érződik, hogy a kavics kavicsból van: ez az ANYAGSZERŰSÉG.
Pöttyözés közben vigyázol arra is, hogy ne vesszőcskéket rajzolj, vagy hanyag karikákat, próbálsz megmaradni a pontnál, hogy lásd mit lehet belőle kihozni....és ki is hozod belőle a maximálisat. Addig adogatod a pontokat a kavicshoz, amíg úgy érzed, hogy sem hozzáadni, sem elvenni nem lehet a rajzból. Ez pedig azt jelenti, hogy elkészültél a legelső Rajzeskolás művészi rajzoddal!

Könnyedén bánsz a pontokkal, tudod, hogy nem lehet elrontani egy rajzot!!


Gratulálok, az első rajzod szuper lett!!! Mostantól a Rajzeskola igazi tagja, résztvevője vagy!! Rajzvilág kapuja mostantól nyitva áll előtted.

Nézz be a Rajzeskolába legközelebb is, mert még sok kincset tartogatok számodra a tarsolyomban.

Addig is figyeld a körülötted levő dolgokat: a fényeket, az árnyékokat, a félárnyékokat! Meglepődsz majd, hogyan ad formát a fény játéka a körülöttünk levő tárgyaknak, élőlényeknek.



A vonal


Kedves rajziskola olvasó!
Nagyszerűen boldogultál a pontok sokaságával az előző blogbejegyzések alapján. Annyira megismerted már a különböző méretű és sűrűségű pontok vizuális tulajdonságait, hogy bármilyen témát képes lennél megrajzolni csakis pontok segítségével. Az idők végezetéig is elrajzolgatnál pontocskákkal ha közben nem únnál rá arra a türelemjátékra amit az eltelő idő homokszemcséivel kell eljátsz egy jó rajzért cserébe.

Mit nem adnál azért, ha egyszerre több pontot egy jól megfontolt mozdulattal papírra tudnál dobni.
vonal és a folt (a rajz másik két nyelvi eleme) apró pontok sokaságából épülnek fel, gyorsan papírra vethetők és képesek körülírni egy formát. Azonban, a ponttal ellentétben, rendelkeznek egy olyan érdekes tulajdonsággal, hogy beszélnek:

  • árulkodnak az alkotó személyiségéről
  • az alkotás pillanatában meglévő lelki állapotokról
  • az alkotó mélységéről, odaadásáról (vagyis arról, hogy a rajzoló művész az addig készített rajzaiból képes volt-e tanulni vagy pedig a felületesség és felszínesség vizein szeret inkább evezni)

Szóval a vonalak mérhetetlen őszinteségét kell elviselnünk ha fejlődni szeretnénk a rajz ágas bogas fáján!

Egy rajz vonalaiból éppen úgy leolvasható az alkotó személyisége, életstílusa, világszemlélete, gondolkodás módja, ahogyan a kézzel írott írás alapján a grafológus (írásszakértő) jellemezni tud egy számára ismeretlen személyt.

Tehát, ha vonalakat és foltokat felhasználva szeretnénk elkészíteni egy rajzot: hagyjuk megnyilvánulni a spontaneitást, legyünk igényesek a vonalak és foltok minőségét illetően!.

Bővebben a vonalról

A vonalrajzot  több szakmában is felhasználják, így aztán szerencsére, sok olyan ember létezik a világon, akik tudják, hogy a vonal nem játék :), és hogy egy vonalrajz elkészítése odafigyelést és felelősséget igényel.

Vonalakkal rajzol a szabó, az asztalos, a keramikus, a fafaragó, a gépész, az esztergályos, a lakatos, az építész, a lakberendező, a tervező. Ők kihasználják a különböző vonalvastagságok nyújtotta lehetőségeket: használnak vastag kontúr vonalat amellyel körülírják a formát; és vékony egyenes, hullám és pontvonalat olyan részek (belső élek, törésvonalak stb.) megjelenítésére, amelyek nem láthatók. A rajz elkészítéséhez mm-es vagy tizedmilliméteres beosztású vonalzót használnak, hogy a méretek pontosak legyenek, mert senki sem szeretne olyan széken ülni, amelynek rövidebb vagy hosszabb az egyik lába, vagy olyan ruhában járni, amely hibásan van kiszabva.

Ezzel szemben a képzőművészek élete vonalországban nagyon szabadnak tűnik: itt a vonal lehet egyenes, egyenetlen, görbe, cikkcakkozó, kanyargós, bukdácsoló, puha, kemény, éles, szemcsés, szőrözött, szálkás, szöszmötölő, akaratos, ideges, finoman ívelő, feszülten robbanó, jegesen hasító, pislákolón sétáló, megfontoltan gördülő stb, stb, stb.

A művészi rajzban a vonalakra és foltokra vonatkozóan egy főszabály létezik: ŐSZINTÉNEK, SPONTÁNNAK és SZABADNAK kell lennie!!! Mert úgy rajzolunk, ahogy élünk, amilyenek vagyunk.

Minél többet rajzolunk, és minél nyíltabbak vagyunk arra, hogy meglássuk mit tanítanak a vonalak, annál őszintébbekké tudunk válni önmagunkkal szemben, és annál őszintébb, szabadabb, spontánabb rajzokat tudunk készíteni.

Minden vonalnak van:
  1. iránya
  2. hosszúsága
  3. vastagsága
Ezen belül a vonal lehet:
  • puha, kemény, éles
  • szögletes, kanyargós
  • határozott, tétovázó
  • kontúr vonal
  • szerkesztési vonal
  • formát kidomborító vonal (satírozás)
  • felület milyenségét (textúráját) meghatározó vonal
Amint látod, a vonal még nagyon sokféle lehet, és egyes vonalakat csak nagyon sok szóval lehetne jellemezni, ezért inkább vedd szeműgyre az alábbi képen látható vonalakat, figyeld meg jellegzetességeiket, karakterüket és azt, hogy mit üzennek!

Ceruzával rajzolt vonalak

Ez csak néhány, bemutató jellegű vonal, mégis ébredezni kezd bennünk a kreativitás, ha megfigyeljük, hogy egyes vonalak mennyire sokat mondóak, mennyire sugallják a teret, hangulatot és egyéb, szavakkal nehezen leírható dolgokat.


Gyakorolj...


Ha ezek láttán megjött a kedved a rajzoláshoz, üsd a vasat amíg meleg! Kapd elő a B-s ceruzát és készítsd el első VONALRAJZodat!

Az alábbi fotón egy mértani testekre leginkább hasonlító tárgyakból összeállított csendéletet látsz. A négy variáns különböző nézőpontokból van lefotózva: 1. szemből készített (frontális), 2. kissé magasabb nézőpontból, 3. még magasabbról, 4. felső nézet.

Csendélet mértani testekből
Ez azért fontos, hogy meg tudd figyelni hogyan változnak a tárgyak pusztán a nézőpont magasságának változásával, amelyről egy későbbi bejegyzésben részletesebben olvashatsz (perspektíva), valamint segítségedre lesz abban, hogy a tárgyak téfogatát jobban érezd, és abban is, hogy megfigyelhesd a tárgyak tetejét. 
Az 1-es változatnál a már az általános iskolából jól ismert mértani testek teteje alig látszik. Annak ellenére, hogy az agyunk tudja, hogy a kockának például az oldalai négyzet alakúak, a szemünk mégis azt látja, hogy szemből nézetből a kockának keskeny elfektetett rombusz vagy paralelogramma alakú teteje van. Ugyanígy a kis üveg kupakja kör alakú, mégis nagyon keskeny ellipszisnek látjuk.
A további vátozatoknál egyre inkább kiszélesedik, és megmutatkozik a tárgyak tetejének valódi alakzata.

Hát ez az ami fontos a rajzban!!! Hogy mit látunk, és nem az amit tudunk! Mert a szemet be kell csapjuk egy kissé azért, hogy háromdimenziósnak tudja felfogni a kétdimenziós rajzot. Nagyon jó ha vannak geometriai ismereteink, mert a rajzolás erre épül.

Geometriai formákra épül tehát a fenti csendélet, hogy megfigyelhess apró trükköket, hogy mostantól bármikor, amikor izzik benned a kreativitás és kikívánkozik valami a lelked mélyéről mértani testekből könnyedén felépíthesd. Mert bizony, akár hiszed, akár nem még portrét, vagy teljes emberi alakot is meg lehet rajzolni kockát, hengert, hasábot, kúpot, gúlát, gömböt felhasználva. Könnyedén építkezhetsz belőlük, mintha játék kockákat rakosgatnál egymásra.

Hát akkor, munkára fel!

Kiválasztottam a 2.-es változatot a fotók közül, ez alapján rajzolj vonalrajzot. A vonalrajz abban segít, hogy helyesen meg tudd szerkeszteni a tárgyakat a későbbiekben.

Csendélet geometriai testekkel: kocka, hasáb, gömb, heger

Először vegyük a hengeres testeket:
1. húzz egy függőleges vonalat úgy, hogy a hengeres test szimmetria tengelyét képezze (mintha egy kötőtűt átszúrnál az üveg kupakjának közepén, ami az üveg aljának közepén jön ki).
2. Majd húzz vízsintes vonalakat az előzően megrajzolt függőleges tengelyre merőlegesen: minden olyan pontba ahol az üveg vastagsága változik.

Hengeres test szerkesztése: függőleges vonal, vízszintes vonalak
Ha ez meg van akkor biztos lehetsz abban, hogy a tárgy amit lerajzolsz teljesen szimmetrikus lesz, nem lesz csámpás, ferde, a két oldala teljesen egyforma lesz és a tárgy méretarányai pontosak lesznek.

3. Hogy a henger szépen domborodjon a vízszintes vonalak végeire rajzolj egy-egy félkört, majd egyesítsd őket egy ellipszissé. Az amatőr rajzokon szilvamaghoz hasonló vázaaljat, üvegszádát fogsz majd látni, de Te, kedves Rajziskola hallgató, már tudod, hogy egy egszerű trükkel nagyszerűen kidomborodik a henger. Valahogy így:
Hengeres test szerkesztése: Ne szilvamagot rajzolj, hanem ELLIPSZIST!!!
Az ellipszsenek a nem látható részeit is megrajzolhatod, mert nem zavarja a rajzot. Az ellipszisek közelebb eső vonalait megvastagíthatod, hogy térben közelebbinek tűnjenek.

4. A következő fázisban kösd össze az ellipszisek széleit, hogy az üveg kontúrvonalai is rajzolódjanak ki.
Hengeres test szerkesztése: kontúr vonalak megrajzolása 
  Ez volt a titkos trükk hengeres testek szerkesztésére. A gömböt hasonlóan rajzoljuk meg, azzal a különbséggel, hogy nem rajzolunk szimmetria tengelyt, hanem a vízszintes vonalakkal felosztjuk 8 részre (ezek a gömb középpontjában metszik egymást), ezekre a vonalakra felrajzoljuk az ellipsziseket, az ellipszis végeket összekötjük és kész a gömb.

A négyzet, téglalap alapú testeket, mint a kocka, vagy a hasáb megrajzolhatjuk ahhoz hasonlóan, ahogyan az iskolában tanultuk geometria órán: látszodjanak a nem látható oldalak is. De próbálj a megfigyeléseidre hagyatkozni: figyeld meg alaposan mennyit látsz az oldalaiból, pontosan milyen formát látsz, a vonalak milyen irányba futnak és fontos, hogy figyeld az arányokat (egyik oldal hogyan viszonyul a másikhoz méreteiben, formájában)
Csendélet: hasáb, kocka, henger, gömb.
A nem látható vonalakat rajzold vékonyabbra, a látható és a nézőhöz közelebb eső vonalakat vastagabbra, ez térérzetet ad majd.
Csendélet szerkesztése, vonalrajz: gömböt rajzolni nehéz, de próbáld ki ezt is;)
Ha kész vagy a csendélet mögé húzz egy majdnem vízszintes, de kissé lejtő vonalat, ez adja az alapot és jelzi, hogy a tárgyak nem lógnak a levegőben.

Csendélet szerkesztése, vonalrajz


Gratulálok!! Sikeresen elkészítetted az első vonalrajzodat és az első csendéletet is egyben!

Most már:
  • meg tudod szerkeszteni a téged körülvevő tárgyakat
  • a későbbiekben minden rajzod pontos és helyes lesz
  • tudod mitől domborodik egy hengeres tárgy
  • tudod, hogy a vastagabb vonalak a vékonyakkal szemben közelebbinek tűnnek a szem számára
  • a későbbi rajzaidon a tárgyaknak érezhető lesz a térfogata
  • tudod, hogy geometriai testekre alapozva bármi megrajzolható
Ezzel a kis tudáscsomagocskával haladj tovább a következő bejegyjésig, ahol majd újabb finomságok kerülnek a batyudba.

Addig is próbálj lerajzolni minél több tárgyat ami körülvesz, mert a megfigyelés és annak rajzba való átfogalmazása alakítja igazán a művészi látásmódot!


Vonalrajz gyakorlat


Kedves látogató!

Ha alaposan tanulmányoztad a legutóbbi bejegyzést a vonalról, és elkészítetted a mértani testekre épülő vonalrajzot, akkor itt az ideje, hogy gyakorolj!

A kockára, hasábra, kúpra, gúlára, gömbre építve próbáld lerajzolni azokat a tárgyakat amelyeket naponta használsz. Figyeld meg alaposan a tárgyat, majd döntsd el, hogy melyik mértani testhez hasonlít a legjobban. Ha ezt sikerült eldöntened, akkor figyeld meg azt, hogy a tárgyat milyen szögből látod: rálátsz-e a tetejére? látható-e az oldala? esetleg az alja? Majd lassacskán próbáld megrajzolni azt amit látsz!

Segítség nélkül egyedül rajzolni kezdetben kicsit nehéz, ezért biztatásnak feltettem néhány fotót egy csészéről készült vonalrajz lépéseiről. Hajrá!!!:)

Vonalrajz lépésről lépésre: csésze szerkesztése


A rajziskola tanulójaként már tudod, hogy a rajzon mi mit jelent:

  1. először megrajzolod a szimmetria tengelyt
  2. majd vízszintes vonalakkal jelölöd azokat a részeket, ahol a tárgy szélessége változik
  3. ha hengeres tárgyat rajzolsz, akkor berajzolod az ellipsziseket a vízszintes vonalakra
  4. a következő lépésben megadod a tárgy kontúrját (de csak finoman)
  5. ha a tágy rendelkezik kis részletekkel, akkor azokat is berajzolod (ha nem tudod semmilyen mértani testbe betuszkolni a formát akkor figyeld a vonalak irányát és egymáshoz viszonyított arányukat!)
  6. ha megrajzoltad a tárgyat akkor néhány helyen megerősítheted a vonalakat, hogy jobban kidomborodjon a rajz.
A legutóbbi bejegyzésből már tudod, hogy a tárgynak a szemlélőhöz közelebb eső vonalait ajánlottab megerősíteni, hogy azok még közelebbinek tűnjenek. A részleteknél (pl. csésze füle) ne ess túlzásba a vastag vonalakkal! Próbáld úgy megerősíteni a részleteket körülíró vonalakat, hogy a vonalak vezessék a néző szemét, tekintetét! Csak néhány helyre tegyél hangsúlyt! 

Hangsúly

A csésze esetében a hangsúly a csésze fülének az illeszkedési pontjaira van téve, így jól látható az, hogy a fül hogyan van rátapadva a csésze oldalára. A határozott és erősebb vonalak pedig azt sugallják, hogy az illeszkedés erős és stabil. Ha azonban a hangsúlyt a csésze fülének levegőben lógó részére tennénk, akkor a fül "elnehezedne" a gyenge illeszkedési pontokhoz viszonyítva. Ráadásul a tekintetnek ugrálnia kellene a hangsúlyos csészéről a szintén hangsúlyos fülre.

Ha pedig mindent egyformán kihangsúlyozunk akkor nincs amin megakadnia a tekintetnek, nem vezetik a vonalak a néző figyelő tekinetét. Amikor egy rajzon minden hangsúlyos az olyan mintha úgy beszélnénk, hogy minden szóra hangsúlyt teszünk. Az eredmény pedig az, hogy eltérő hangsúlyok hiányában nem értünk semmit a mondandóból.


Hogy a hangsúly kedvezzen a tekintetnek és a  fizikai törvényeknek (amelyek meghatározzák a térérzékelésünket, a tájékozódási képességeinket, az egyensúly érzékünket, valamint a tárgyak súlyának, sebességének, távolságának megbecsülését), a legjobb ha csak néhány fontos részt emelünk ki megerősített vonallal:

  • a tárgy alja (minél erősebb az alsó vonal annál nehezebbnek tűnik a tárgy)
  • a szemünkhöz legközelebb eső vonalak ( ezektől jobban kidomborodik a rajz)
  • illeszkedési pontok
A szemet naponta edzeni kell, hogy meglássa a részleteket, a formákat, az irányokat, az arányokat, ezért kezdetnek lassacskán rajzolj le mindent ami körülvesz. Fontos, hogy ne fotóról rajzolj vagy más képről, mert csak élőben megfigyelt modellekel tudod igazán kifejleszteni a művészi szemet és agyat. 

Ne csak nézzünk, lássunk is! 

És ha már látsz, akkor rajzold le, mert ezáltal az agyat is fejleszted. Új problémák megoldáskeresésre késztetik az agyat, így rajzolással egyszerre edzük a látást és az agyat, valamint a finommotoros mozgást.

Amint láthatod, bejegyzésről bejegyzésre rajzolás által kezdünk eljutni önmagunkhoz: lassacskán kezded felfedezni, hogy mi mindenre jó a képzőművészet. Mondhatnánk, hogy a rajzolás testileg, lelkileg, és szellemileg karbantart ha kitartóan gyakoroljuk! ...és ha őszintén rajzolunk!;)

Láss, értsd meg és rajzolj!

Ha még egy kis biztatásra lenne szükséged akkor tanulmányozd az alábbi fotón látható használati tárgyak rajzait. 
Vonalrajz gyakorlat



Kedves látogató!

Régen talákoztunk tágas műtermünkben. Ha már rád tört az unalom attól, hogy már minden körülötted levő tárgyat lerajzoltál vonalrajzban, ha már a könyöködön jön ki a sok ellipszis, meg a szimmetria tengely, akkor itt az ideje, hogy egy kicsit frissítsük a rajtudásunkat!
A vonalrajz és a tárgyak megszerkesztése vonalakkal nagyon hasznos dolog, minden profi rajznak az alapja, tiszta, érthető, mondhatni, hogy hasonlít egy kicsit a letisztult mérnöki rajzokhoz.
A tárgyak felszínét, térfogatát, textúráját és számtalan, az emberi szem számára érdekes részletet sajnos nem fed fel egy ilyen vonalrajz, ezért kissé unalmasnak tűnik.
A mai napon meghozzuk a szem számára a térfogatot, a felületet, a textúrát, a frissességet!

A harmadik, rajzban használatos, nyelvi elem a folt.

A folt


A művészi folt több vonal vagy pont egymásmellettiségéből születik meg. A foltnak van formája, mérete, iránya, színe (tónusa), széle.

Viccesnek tűnhet a következő bekezdés, de kérlek olvasd figyelmesen, mert hasznos lesz a művészi folt megértésében:
A kifestős színezős csodaszép gyerekkorból még emlékezhetsz arra hogyan is alakítottad ki hófehérke ruhájának kék-piros foltjait. Először kissé csúnya, szálkás, elfuserált, körvonalakon jóval túlmenő foltok sikeredtek. Majd kezdtél rájönni, hogy a ceruzát puhábban megnyomva érzékenyebb, finomabb foltok születtek meg, és ilyenképpen könnyebb volt kontrollálni a folt szélét, így nem mentél ki a vonalból. A foltok mérete akkora volt, mint a körvonal által bezárt fehér mező, ez határozta meg a folt formáját is. A foltok általában egyformán néztek ki, csak a színük különbözött. Ha sötétebb foltot szerettél volna, akkor ugyanolan össze-vissza, minden irányba haladó, kusza kaszáló vonalakkal még egyszer átnyaltad a már meglévő színes foltot, és kész is volt. Ezt néha nem bírta a papír, ezért kidomborodott, vagy kilyukadt néhány helyen. Ugy-e ismerős?

A művészi folt ezzel szemben NEM a kontúrvonal által körbezárt üres rész kitöltése! A művészi foltot alkotó vonalak általában párhuzamosak egymással, vagy valamilyen más rendezettséget sugallnak. A folt lehet más méretű, és más irányba haladó, mint a kontúrvonal által meghatározott forma.

Egy kis gyakorlat és máris megérted:
Egymás mellé rajzolj foltokat úgy, hogy a legelsőt egy réteg párhuzamos vonal alkossa, a másodikat két réteg, a harmadikat három, és így tovább. Figyelj arra, hogy a ceruzát mindig ugynolyan egyforma intenzitással nyomd a papírhoz. A különböző rétegeket úgy pakold egymásra, hogy az egymásutáni rétegek vonalai más, más irányba fussanak. Pl: első réteg balra lefele ferde, a második jobbra ferde, a harmadik vízszintes stb.

NE használj a sötétebb foltokhoz egyre puhább B-s ceruzát! (ebben a gyakorlatban!) Ugyanazzal a ceruzával rajzold meg mind a hét foltot!

Fokozatosan sötétedő tónusok 1-7-ig

Máris megrajzoltad az első művészi foltokat és egyben 7-féle tónust is sikerült létrehoznod. Egy rajz frissességét, kontrasztját, értékét a tónusok gazdagsága adja meg.
Foltokat létrehozhatsz ceruzával, szénnel, paszellkrétával, pittkrétával, tussal (tollszemmel vagy ecsettel).

A különböző irányba futó vonalak egymásra pakolt rétegei szépen betömködik a papír kivillanó részeit. Ezzel a technikával most már biztosan nem fog kilyukadni vagy csúnyán kidomborodni a papír, mert már nem szükséges teljes erőből odanyomni a ceruza hegyét a papírhoz. Kíméletesen, gyönyörűen, tisztán, jól megkülönböztethető tónusú foltokat hozhatsz létre.

A hengeres tárgyaknál a vonalakat lehet kissé görbíteni, ez majd jobban fogja sugallni a tárgy térbeliségét.

Egyelőre a foltról ennyit! Máris gazdagodtunk, színesedtünk. Ezzel a batyucskával már elindulhatsz Rajzorszába szerencsét próbálni. A profi és még profibb trükköket, technikákat, elméleteket majd Rajzországban sajátítod el, miután belépsz ebbe a csodálatos országba és végigjárod minden utcácskáját, ösvényét.

Isten hozott Rajzországban kedves látogató! Kérlek vedd ki a batyudból a vonalakkal és foltokkal, tónusokkal kapcsolatos tudásodat, majd válassz ki magadnak egy-két tárgyat, helyezd el egy széken, vagy asztalon, ülj le, csendesedj el és figyeld lazán azt amit látsz! hogy ne azt rajzold majd amit tudsz!

  1. figyeld a tárgyak egymáshoz való térbeli viszonyát (melyik a legmagasabb, legalacsonyabb, legszélesebb stb. melyik van közelebb, távolabb, takarják-e egymást)
  2. próbáld meg behelyezni a tárgyakat (kompozíciót) a papír által meghatározott formába (téglalap) úgy, hogy minden tárgy férjen be, ne legyenek majd se túl kicsik, se túl nagyok, ne legyenek félrekomponálva a lap egyik vagy másik oldalára! 
  3. döntsd el, hogy a kompozíciód inkább portré formátumú (álló lap, függőleges) vagy tájkép formátumú (fekvő lap, vízszintes).
  4. rajzold meg vonalrajzban az összes tárgyat (használj B-s ceruzát!) Még emlékszel: szimmetria tengely, szélesedő, keskenyedő pontok, ellipszisek, kontúrvonal.
  5. figyeld meg, a tárgyak közül melyik a legvilágosabb, melyik a legsötétebb színű. Ha nehezen megy hunyoríts mindkét szemeddel, hogy meglásd a tónuskülönbségeket.
  6. kisebb, nagyobb világosabb tónusú foltokkal jelezd a legsötétebb tárgyakat, majd kissé sötétítsd ezeket és a világosabb tárgyakat ennél világosabb tónusokkal elevenítsd meg.
  7. ha már nagyjából sikerült letisztázni, hogy melyik tárgy világosabb vagy sötétebb, figyeld meg, milyen irányból jön a fény! Amelyik irányból jön a fény, a tárgyak azokon az oldalukon világosabbak, megvilágítottak lesznek, míg az ellentétes oldalon sötétebbek lesznek és árnyékkal rendelkeznek.
  8. rajzold be az árnyékokat sötétebbre hasonló tónusos technikával, valamint az árnyékos oldalukat a tárgyaknak. 
  9. figyeld tovább a kompozíciót és próbáld értékesebbé tenni gazdagabb tónusskálával.
Most egyedül hagylak Rajzország csodás rétjén. De egyet se félj, csak merülj el ebben a világban, hagyd, hogy Rajzország elemei a szívedbe férkőzzenek, hogy napsugarai megmelengessék a berozsdásodott izületeket, hogy játékos szellője elfújja a mindennapi gondokat homlokodról. Csak figyelj, rajzolj, kísérletezz, légy szabad és élj. Hallgasd mit mesélnek a foltok, vonalak és válaszolj nekik kedvedre még néhány foltocskával, vonallal.
Csipegess a batyudban levő tartalékokból a következő oázisig.

Amint kész leszel rajzoddal, máris felbukkanok és újabb titkos ösvénykét mutatok Rajzországban, ahol ismét megtöltheted batyudat különleges falatokkal.


Kedves Rajzország lakó!



A legutóbbi bejegyzés óta beköltöztél Rajzországba, próbálod meglelni a helyed benne: amerre nézel, mindenhol vonalak, foltok, mértani testek, fény és árnyék. Érdekes és bosszantó. Nehéz eligazodni a körülötted levő világ formagazdagságában és ezt még ennél is nehezebb lefordítani vonalra, tónusra a papír síkján, de lassan hozzászoktatjuk a tekintetet és az agyat eme látszólag nehéz folyamathoz.

A tavasz megérkezésével kiszínesedett a körülöttünk levő világ: erősebbek a fények, élesebbek az árnyékok, és egyre több finom tónust figyelhetünk meg az egyre hosszabbodó napok során. Színesedett a blog design is a tavasz beköszöntésével és színesednek a rajzaid  is a további blogbejegyzések során!!

A foltról szóló bejegyzésben olvastál arról, hogy vonalrajzra alapozva hogyan "színezheted", gazdagíthatod a rajzodat tónusok alkalmazásával. Valószínűleg azóta azon morfondírozol, hogy ezzel a rajzoddal fejlődtél-e egy keveset, vagy hogy egyáltalán megértetted-e a feladatot.

Hogy értékelhesd saját rajzod, készítettem egy útmutató értékelőt saját készítésű csendélettel illusztrálva.

A rajzolás folyamatát lépésről lépésre az alábbi képen láthatod:



Az eredeti csendélet néhány egyszerű tárgyból van összeállítva, mint kis méretű váza, egy cérna, egy kisolló meg egy régi tintatartó:

No, hát akkor értékelésre fel! Figyeld az útmutatót és hasonlítsd össze a saját rajzoddal!



Értékelő

1. A tárgyak megszerkesztése. Ha a rajzodat az előző bejegyzések alapján tanult vonalrajzzal kezdted, szimmetria tengellyel, szépen megszerkesztve a vízszinteseket, ezekre rárajzolva az ellipsziseket, akkor valószínűleg rajzodon a tárgyak helyesen vannak megrajzolva. A vonalrajzzal láttatod és érzed a tárgyak három dimenziós, térbeli szerkezetét. Rajzod jó és helyes alapokon hever, jöhetnek a tónusok!

2. A vonalrajz térbelivé változtatása. Ha ez után megfigyelted alaposan, hogy az egyes tárgyakon pontosan milyen helyen van a legsötétebb rész és tónusos technikával (bejegyzés a foltról!) kissé besötétítetted, majd világosabb tónusokat rajzoltál azokra a helyekre, ahol a fény és az árnyék találkozik, és a tárgyak vetett árnyékát (ebben az esetben az asztaltető felületére levetülő árnyékis berajzoltad tónusosan, akkor már sikerült legalább 3 féle tónust megkülönböztetned!

3. A térbeliség megerősítése. Ha nagyon lelkiismeretes vagy és kezded megszokni a rajzolás ízét, akkor valószínűleg a második fázist jóval túllépted: a tárgyak önárnyékát (a tárgyon levő árnyék az árnyékos oldalon) tónusos árnyékoló technikával 1-2 tónussal sötétebbre rajzoltad, és fokozatosan egyre sötétebbre rajzoltad a többi, világosabb részeket is. A fény által megvilágított oldalakat fehéren hagytad vagy egy nagyon világos tónussal árnyékoltad. Ha a tárgy porcelán vagy üveg, akkor erős csillanást vettél észre egy bizonyos ponton, itt radírral egyetlen mozdulattal, határozottan berajzolhatod a csillogást!

A hengeres tárgyak árnyékos és megvilágított oldalának legszélén sohasem láthatod a legsötétebb vagy a legvilágosabb tónust!!!!
legvilágosabb rész a megvilágított oldalon a tárgy szélétől kissé benneb, a függőleges szimmetria tengely fele látható. A legsötétebb rész ugynígy az árnyékos oldalon a tárgy szélétől kissé bennebb figyelhető meg!!

4. Tükröződések. Ha még a tárgyak egymásra való hatását is tanulmányoztad, akkor túlszárnyaltad a feladat követelményeit, és Rajzország legmegbecsültebb lakója lettél! Egyes tárgyak visszatükröződhetnek a mellettük levő tárgyak felületén. Jelen esetben a cérna és a tintatartó torzított tükörképe látható a porcelán váza árnyékos oldalán, megtörve az egyhangú árnyékos oldalt finom félárnyékokkal.

Gratulálok a rajzodhoz, amelyben felhasználtad az összes Rajziskolás tudásodat: tárgy szerkesztés, ellipszis szerkesztés, tónusos lépcső!



Tónusgazdagság
Ha a rajzodon kevés a tónus (1-2) akkor vizuálisan szegényes és művészileg sem túlzottan értékes. Ha a tónusok közötti eltérés kevés és mind a legvilágosabb, vagy csak a középtónusok, vagy csakis a legsötétebb tónusokat képviselik a rajz szintén szegényesnek, unalmasnak tűnhet. A fenti példában minimális tónus számot használtam, a további bejegyzésekben gyakorlással és egyéb tudásanyaggal színesítjük majd együtt a rajzainkat.

A következő bejegyzésekből megtudhatod hogyan lehet gyakorolni a tónusos árnyékoló technikát hatékonyan, hogyan tartsd a ceruzát/ szenet/ tollat helyesen, hogy jó rajzot készíts, hogyan mérj. Szó lesz még arányokról, irányokról, a tárgyak egymás közötti vizuális kapcsolatáról és kis trükkökről, amelyekkel ellenőrizheted, hogy a rajzod helyes-e.

Addig is gyakorold a tónusos technikát!! 

  • készíts legalább 10 lépcsős vonalhálós (satírozás) tónuslétrát B-s ceruzával!
  • készíts legalább 10 lépcsős vonalhálós (satírozás) tónuslétrát H4-es ceruzával!
  • készíts legalább 10 lépcsős vonalhálós (satírozás) tónuslétrát H-s ceruzával
  • készíts legalább 10 lépcsős vonalhálós (satírozás) tónuslétrát HB-s ceruzával!
  • készíts legalább 10 lépcsős vonalhálós (satírozás) tónuslétrát B2-es ceruzával!
  • készíts legalább 10 lépcsős vonalhálós (satírozás) tónuslétrát B4-es ceruzával!
  • készíts legalább 10 lépcsős vonalhálós (satírozás) tónuslétrát B8-as ceruzával!
                  és figyeld a különbségeket a grafithyegyek puhaságát illetően!!!


              Finomítsd a látásod, hogy minél több tónust legyél képes megkülönböztetni!!

Hamarosan tovább színesedünk! Találkozunk Rajzországban!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.